2020 november 03.
Első ránézésre a monitorok és a televíziók azonos funkciót töltenek be, és ez manapság már egyre inkább így is van. Régebben elképzelhetetlennek tűnt, hogy a kocka alakú katódcsöves monitorokon nézzük a kábeltévé közvetítéseket. Azonban az újabb modellek már univerzális csatlakozókkal és nagyjából hasonló felépítéssel rendelkeznek, így elméletben lehetséges, hogy bármelyiket használhassuk.
Van azonban néhány fontos szempont, amit végig kell gondolod vásárlás előtt! Biztos, hogy jó ötlet lesz a hatalmas 8K tévét rácsatlakoztatni az otthoni számítógépre? Be fog jönni a kábeltévé közvetítés egy monitoron?
A következő cikkben körüljárjuk a kérdést. Megtudhatod, hogy miben különbözik egymástól a egy modern televízió és egy monitor, és azt is megnézzük, hogy számodra melyik lesz a megfelelő.
Miben különböznek egymástól a monitorok és a televíziók?
Elsőként járjuk körbe az alapvető tulajdonságokat, és nézzük meg, hogy ezeknél mi a különbség a két készüléktípus között.
A képernyő mérete
Ez az egyik legfontosabb szempont, bármilyen célból vásárolsz új képernyőt. A legtöbb átlag felhasználó nem is nagyon megy tovább ennél, hiszen minél nagyobb, annál jobb. Ez azonban ebben az esetben nem feltétlen igaz. Ugyanis nagyon sokat számít az is, hogy milyen távolságról fogod nézni a képernyőt.
A nagy méretű kijelző közelről nézve zavaró lehet, fejfájást okozhat és a képminőség is jelentősen romlik. Emiatt a monitorok általában kisebb képátlóval rendelkeznek. Ebben a kategóriában 15 és 50 inch közötti modellekkel találkozhatsz.
Ezzel szemben a tévéknél általában a 19 és 85 inch közötti tartományban gyártanak készülékeket. Filmezésnél távolabbról nézzük a képernyőt, így simán működhetnek a nagyobb méretű képernyők is.
Ahogy láthatod a két kategória között bőven van átfedés, szóval ha csak a méretet nézzük, akkor igazából mindkét termékcsoportban találhatsz számodra megfelelő darabokat.
Oldalarány
Ez az érték azt jelöli, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a képernyő magassága és szélessége. Manapság a leggyakoribb oldalarány a 16:9, ez annyit jelent, hogy a képernyő 16 egység széles és 9 egység magas. A televízióknál ritkán találkozhatsz ettől eltérő méretezéssel, hiszen a filmeknél és tévéközvetítéseknél fontos az egységes képarány.
A monitoroknál gyakrabban fordul elő a 16:9-től eltérő oldalarány, de azért itt is leginkább ez a szabvány. Érdemes megemlíteni a 21:9-es képarányt, amivel az ultra széles monitorok rendelkeznek. Ez bizonyos esetekben nagyon jó szolgálatot tehet. Ha például egyszerre több ablakot nyitsz meg egymás mellett munka közben, akkor életmentő lesz a szélesebb képernyő méret.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy a monitorokhoz általában számítógépet csatlakoztatsz majd, amik könnyedén tudnak váltani a különböző képarányok és felbontások között. Egy tévécsatorna esetében mondjuk ez nyilván kevésbé reális.
Felbontás
A készülék mérete mellett a másik legfontosabb szempont a felbontás. Ez azt mutatja meg, hogy az adott képernyő hány darab képpontot vagy pixelt képes megjeleníteni. Sokáig a FullHD (1920×1080 px) volt a leggyakoribb változat és a mai napig sokan használják ezt. Nagyon szép képet ad, kiváló megoldás játékok, filmek, böngészés vagy filmek esetében is.
Azonban az utóbbi években egyre jobban elterjedt a 4K (3840 x 2160 px), sőt megjelent a 8K (7680 × 4320 px) felbontás is.
A 8K egyelőre még eléggé gyerekcipőben jár. Leginkább a televíziók esetében használják, de még itt sem túl gyakori a valódi 8K tartalom. Szóval valóban gyönyörű képet nyújt, de kevésbé tudod majd kihasználni. Játékok esetében pedig már egészen más a helyzet. Egy előre felvett mozgóképet 8K felbontásban megjeleníteni az egy dolog. Már ehhez is kell azért a megfelelő hardver. Ha viszont a kép dinamikusan változik és nagy felbontású 3D elemek találhatóak rajta, nagyon erős vas kell ahhoz, hogy ez lehetséges legyen. Erre pedig még a legmodernebb videokártyák sem igazán képesek. Szóval a 8K-t egyelőre érdemes figyelmen kívül hagyni – akár tévét, akár monitort keresel.
A 4K-val azonban egészen más a helyzet. A FullHD-hoz képest már itt is lélegzetelállítóan jobb a képminőség. A 8K-val ellentétben itt azonban ezt ki is tudod majd aknázni. Rengeteg 4K tartalom érhető el, ha filmekről van szó, sőt bizonyos tévécsatornák is hozzák már. Játékok esetében is reálisabb elvárás, hogy egy komolyabb videokártya 4K-ban is futtassa az újabb címeket is. Emellett már az újabb Xbox-ok és a következő generációs konzolok is támogatják a 4K-t. Természetesen ez drágább megoldás lesz, mint egy sima FullHD monitor vagy tévé, azonban ha megengedheted magadnak, akkor mindenképpen érdemes emellett dönteni.
Milyen távolságról nézed majd a képernyőt?
Ez lesz az egyik legnagyobb vízválasztó monitor és televízió között. Roppant zavaró lehet, ha túl nagy a képernyő és közel ülsz hozzá. Ilyenkor romlik a képminőség is, hiszen jobban kivehetőek az egyes pixelek. Emellett az sem optimális, hogy szinte forgatnod kell a fejedet, ha a képernyő mindkét oldalát szeretnéd látni.
A nagyobb, 4K felbontás valamelyest javít ezen, hiszen ott közelebbről nézve sem pixelesedik a kép. Viszont a méret problémáját ez sem küszöböli ki.
Szóval ha egy íróasztalnál ülsz és a számítógépen dolgozol vagy játszol, akkor érdemesebb lehet kisebb méretű képernyőt választani. A tévék esetében az apróbb modellek általában nem tudják a 4K felbontást, viszont a monitoroknál már alacsonyabb képátló esetén is elérhető ez.
Ha viszont messzebbről nézed a képernyőt, mert mondjuk egy konzolon játszol vagy a kanapén ülve filmezel, akkor sokkal jobb élményt nyújt majd egy nagyobb méretű készülék. Ez lehet akár monitor vagy televízió is.
Amit még érdemes észben tartani, hogy a számítógépek esetében általában jól jön a nagyobb felbontás. Ennek az az oka, hogy sokkal kisebb dolgok jelennek meg a képernyőn, mint egy filmnél. Gondoljunk például az ikonokra vagy a szövegekre. Ha nem elég nagy a felbontás, akkor közelről nézve ezek az apró dolgok könnyen pixelessé, homályosság válhatnak. Egy nagy méretű, de csak FullHD felbontású tévén például pár méterről filmet nézni nem egy rossz élmény. Viszont ha ugyanezen a képernyőn közelről próbálsz egy e-mailt olvasni mondjuk, akkor a betűk zavaróan pixelesek lesznek.
Különböző panel típusok
A képminőséget nem csak a felbontás befolyásolhatja, de az is, hogy milyen panelekből épül fel a készülék kijelzője.
A tévéknél általában az LCD, QLED és OLED panelekkel találkozhatsz. A minőség pont ebben a sorrendben javul. Az LCD kijelzők olcsók, az OLED-ek drágábbak, de sokkal szebb színeket és képet adnak. A QLED valahol a kettő között található.
A monitoroknál általában TN, VA, IPS paneleket használnak. Ezek mind az LCD különböző változatai. A TN olcsó és jó, a VA és az IPS panelek lassabb válaszidővel rendelkeznek, de szebb színeket adnak és a képminőség is javul.
Az OLED technológia is elérhető monitorok esetében, de ezek jóval drágábbak és van velük néhány probléma. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy az OLED képernyők sérülhetnek. Ennek az az oka, hogy a LED diódák egyenként működnek. Tegyük fel, hogy a képernyő alján található diódák mindig fekete színt kell mutassanak. Ilyenkor kevésbé vannak igénybe véve, mint mondjuk a képernyő közepén található diódák, másképp öregednek, használódnak el. Erre jó példa lehet, hogy nekem mondjuk a Windows tálca a képernyő alján teljesen feketére van állítva. Ez folyamatosan látható a képernyőn, így az alsó diódák másképp vannak igénybe véve, mint a többi. Szóval az OLED kevésbé jó választás, ha számítógéphez keresel kijelzőt. Filmezés vagy kábeltévé esetében ez nem okoz akkora problémát.
Frissítési ráta
Ez az érték azt mutatja meg, hogy hány képkockát tud megjeleníteni az adott készülék másodpercenként. A legtöbb tévé 60 Hz-es frissítési rátával rendelkezik, a drágább modellek között megtalálhatóak a 100-120 Hz-esek is. A komolyabb monitoroknál ez az érték akár 240 Hz is lehet.
Miért lényeges ez? A gyorsabb mozgóképek és játékok esetében fontos a magas frissítési ráta, így ugyanis gördülékenyebb, folyamatosabb képet kaphatsz. Egy játék sokkal jobb élményt nyújt 120 FPS-en, mint 60 FPS-en. Ez különösen igaz a lövöldözős játékokra, ahol gyorsabb a játékmenet, mint mondjuk egy stratégiai játék esetében. Szóval, ha játékhoz keresel kijelzőt, akkor érdemes nagyobb frissítési rátát keresned, akár tévé, akár monitor mellett döntesz.
Azt se felejtsd el, hogy nem minden készülék támogatja a magasabb képkockaszámot. A régebbi konzolok vagy gyengébb számítógépek esetében mindegy, hogy milyen monitorod van, a készülék nem fog tudni 60 FPS-nél többet kihozni magából. Viszont az újabb konzolok és komolyabb videokártyák már akár 4K felbontásban is képesek kihozni a 120 vagy 144 Hz-et. Természetesen ettől a pénztárcád kevésbé lesz boldog.
A másik fontos dolog még, hogy némelyik tévé nem rendelkezik valódi 120 Hz rátával. Az LG TruMotion120 technológia például a 60 FPS-t konvertálja át 120-ra. Ehhez plusz képkockákat gyárt, amik átmenetek, nem valódi képkockák. Filmeknél ez javít a képminőségen, viszont játékok esetében inkább csak ront rajta.
HDR
A HDR egy képjavító technológia, ami élénkebb színeket és szebb képet tesz lehetővé. A televíziók esetében gyakran találkozhatsz vele és elég sok film elérhető már HDR változatban. A monitoroknál kevésbé gyakori a HDR kompatibilitás, ennek pedig az az oka, hogy számítógépre jóval kevesebb a HDR-t támogató tartalom.
Szóval ha szeretnéd a legjobb minőségben élvezni a HDR Blu-ray film gyűjteményedet, akkor jobb választás lehet egy HDR kompatibilis tévé.
Csatlakozók
Manapság már a legtöbb kijelző az univerzális HDMI csatlakozást használja. Ez ugyanúgy megtalálható a monitoroknál, mint a televízióknál. Amiben különbözik a két készüléktípus, hogy a tévéknél általában jóval több HDMI csatlakozó található, míg a monitoroknál sokszor csak egy darab. Így az előbbihez egyszerre akár több készüléket is csatlakoztathatsz, ami jól jöhet, ha több konzolt, Blu-ray lejátszót és más kütyüket használnál egyszerre.
A monitorok esetében gyakrabban találkozhatsz más csatlakozókkal is, mint például a DisplayPort, ami magasabb felbontást és frissítési rátát tesz lehetővé, mint a HDMI.
Ár
Természetesen az ár sem egy elhanyagolható szempont. Az olcsóbb és középkategóriás készülékek esetében nincs sok különbség a kettő között. Általában azonos méretű és felbontású monitorok és tévék, nagyjából azonos áron kaphatóak.
A felső kategóriánál már azonban egészen más a helyzet. Itt a tévék jóval drágábbak, mint a monitorok. Ennek főleg az az oka, hogy egy drágább tévé nagyobb mérettel és felbontással rendelkezik, aminek a gyártási költsége is magas. Ezzel szemben a csúcskategóriás monitoroknál a méretben kisebb a növekedés, viszont csomó hasznos extra funkciót kapnak és más területeken javul a teljesítmény. Ezeket az extrákat filmezésnél kevésbé fogod érzékelni, ha pedig játszol, akkor a nagy méretű tévé extrák nélkül kevésbé fog jó élményt nyújtani.
Szóval ha játékhoz keresel kijelzőt, akkor inkább drágább monitort, ha filmezéshez, akkor drágább tévét vásárolj. Ha olcsóbb vagy középkategóriás készüléket nézel, akkor igazából ár szempontjából mindegy melyiket választod.
Audió
A televíziók minden esetben rendelkeznek valamilyen beépített hangszóróval, amiknek sokszor egészen jó a minősége. A monitoroknál ez jóval ritkább és ha van is bennük beépített audió, az általában nem annyira jó minőségű.
Ha külön hangszórókat vagy soundbar-t használsz, akkor ez igazából kevésbé lesz lényeges. Ha viszont nincs ilyened és nem is tervezel venni, akkor egy tévével jobban járhatsz.
Mire fogod használni a kijelzőt?
A fentiekben kiveséztük az összes fontosabb szempontot, és kaptál néhány tanácsot, hogy adott esetekben melyik lesz a jobb választás. Nézzük meg azt is, hogy milyen kijelző mellett érdemes döntened, attól függően, hogy mire fogod azt használni. A két leggyakoribb lehetőségről fogok beszélni: a filmnézésről és a játékokról.
Filmezés
Fáradtan hazaérsz a munkából, ledobod magad a kanapéra és beizzítod a Netflix-et. Ilyenkor kevés jobb érzés van, mint egy hatalmas képernyőn, nagy felbontásban nézni az éppen aktuális kedvenc sorozatodat.
Ha filmezéshez keresel kijelzőt, akkor a legfontosabbak a jó képminőség és a nagy méret lesz. A méret nagyban függ attól, hogy mekkora a szoba és milyen távolságról nézed a képernyőt. Egy 50 inches 4K kijelzőt például legalább 1,7 méterről kell nézned, hogy igazán jó élményt nyújtson. FullHD felbontás esetében pedig legalább 2,2 méterről. Ezt pedig még monitoroknál is megtalálhatod. Ha ennél távolabb ülsz a kijelzőtől, akkor érdemes nagyobb méreten gondolkozni. Innentől inkább a tévék jelentenek majd jó választást.
Amit még érdemes figyelembe venni, hogy minden tévé képes fogni a különböző csatornák adásait. A monitorok nem. Viszont vannak olyan szolgáltatók, akiknél egy boxon keresztül jön az adás, amit HDMI kábellel csatlakoztathatsz a kijelzőhöz. Ezek tökéletesen működnek monitorokkal is. Szóval ha a kábeltévé adás nem HDMI kábelen keresztül kerül a kijelzőre, akkor maradnak a tévék. Egyébként mindkét változat működhet.
A másik, ami még fontos, hogy a modern smart tévék magukban is működőképesek. Ezekhez a készülékekhez nem kell gyakorlatilag semmit csatlakoztatnod. Wi-Fi-n keresztül képesek elérni a YouTube-ot, a Netflix-et és az HBO Go-t is. Monitorok esetében nem fogsz ilyen megoldást találni. Szóval, ha csak magában használnád a kijelzőt és nem Xbox-on vagy PS-en keresztül nézed a Netflix-et, akkor egy smart tévére lesz szükséged.
Játék
Itt is fontos szempont, hogy milyen közelről nézed majd a képernyőt. Ha konzolon játszol, akkor valószínűleg távolabb fogsz ülni a kijelzőtől és nagyobb méretre lesz szükséged. Ha az íróasztalon kap helyet a monitor és a számítógépen játszol, akkor kisebbre. Így konzolokhoz jobban működhetnek a tévék, mint számítógépek esetében. Természetesen akár számítógépes játékokat is játszhatsz kontrollerrel, ami kiküszöböli ezt a problémát.
A másik fontos szempont, hogy mennyire ad jó képet a kijelző, amikor játszol. A monitorok többsége kifejezetten erre van optimalizálva, míg a tévék általában inkább filmekre. Sok tévé rendelkezik viszont game mode nevű funkcióval, ami képes úgy módosítani a képet, hogy az játék közben is élvezhető legyen. Ezek a tévék képesek alacsony lag mellett működni.
A másik, amit érdemes megemlíteni az az AMD FreeSync és az NVIDIA G-Sync technológiák. Ezek lehetővé teszik, hogy a másodpercenként megjelenített képkockák száma dinamikusan változzon. Így kiküszöbölhetőek a játékoknál tapasztalható apróbb képhibák, a gyors mozgások nem fognak akadozni és az úgy nevezett ghosting sem jelent majd problémát. Ehhez szükséges az is, hogy a videokártya vagy konzol támogassa az adott technológiát.
A fenti funkciók monitoroknál szinte mindig megtalálhatóak, de némelyik game mode-dal rendelkező tévé is támogatja az AMD FreeSync-et. Szóval ha tévé mellett döntesz, akkor inkább ilyet keress.
Egyéb esetek
Természetesen ezek mellett ott van még a sima böngészés és a munka is.
Mezei felhasználók számára igazából csak az a fontos, hogy ne legyen túl nagy méretű a kijelző és tudja a 4K felbontást. Ezt pedig megtalálhatod monitorok és televíziók esetében is, szóval gyakorlatilag mindkettő tökéletesen megfelel a célra.
Ha komolyabb grafikai munkáról van szó, ahol tényleg fontosak a kijelző tulajdonságait, akkor pedig egyértelmű, hogy a tévé nem is lehet igazi opció. Ezért ebbe nem is mennék bele bővebben.
Érdekel, hogy én mit használok?
Végszóként mesélnék kicsit arról, hogy én mit is választottam. Nekem a fő eszközöm egy szuper laptop, viszont nagyon ritkán használom a saját kijelzőjét.
A szobában van egy nagy méretű tévém az íróasztalon. Ezen szoktam játszani és filmet nézni. Mivel nagy az íróasztal, ezért nincs túl közel a képernyő, nem zavaró játéknál sem. Filmezésnél pedig tökéletesen élvezhető a kanapén ülve.
Emellett a konyhámban kialakítottam magamnak egy kicsi irodát, ahol egy monitor található. Ezt szoktam használni munkához. Mivel sokat írok, az apróbb méretű betűk már pixelesek lennének a tévén, ezért ehhez jobban preferálom a kisebb méretű monitort.
Bár én két különböző megoldást ötvöztem, de a fentiekből is láthatod, hogy különböző folyamatokhoz más kijelzők optimálisak. Szóval leginkább az alapján lesz érdemes választanod, hogy te mire is fogod majd használni a képernyőt.